A várat, melynek pontos keletkezési idejét nem ismerjük valószínűleg a tatárjárás után épülhetett-, a Kacsics nemzetséghez tartozó Illés leszármazottjai építették. A természet alkotta védőművet – Baglyaskő kétágú megkövesedett lávaoszlopát – kőfallal vették körül és többszintes, toronyszerű gerendavárat alakítottak ki. I. Illést Tarján földesuraként említik az 1227 és 1243 között keletkezett oklevelek. Egyik fiát I. Mihályt a füleki rokon Simon fia Folkus gyilkoltatta meg. Másik fiának I. Péternek öt fiát ismeri a szakirodalom: II. Mihály, Lensták, Jákó, Mikus és II. Péter néven.
Valószínűleg ezt a várat említik az 1268-as oklevelek. Az erődítmény 1300-as évek elején fontos útellenőrző pont volt. Az 1310-es években II. Péter volt Baglyaskő várának ura.Erre az évre datálható Baglyaskő „Baglyaskw”első írásos említése.
Az ismert történelmi események folyamán a Kacsics nemzettség több várukkal egyetemben Baglyast is átadta a Trencséni oligarcha Csák Máténak. s ennek oldalán harcoltak I. Károly/ Károly Róbert/ király ellen. A király azonban 1312-ben a rozgonyi csatában a lázadókat legyőzte, birtokaikat elvette, és azokat hűséges embereinek adományozta. Így kapta meg 1324-ben királyi adományként a hűtlenségbe esett fiaktól elvett birtokokkal együt „Baglyaskw”/ ” Castrum Boglas” nevű birtokot és tartozékait a szintén Kacsics nemzetségbeli – a Folkus ághoz tartozó – Szécsényi Tamás erdélyi vajda. A hagyomány szerint a rozgonyi csata után Baglyaskő várát I. Károly leromboltatta, lakóit megcsonkíttatta, ők telepítették be az Etes melletti Béna-völgyet.
„Gyűjtsük össze és őrizzük emlékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ezáltal is üresebb
legyen a múlt, szegényebb a jelen, kétesebb a jövő.”
(Ipolyi Arnold)
A fenti figyelmeztetés arra ösztönöz, hogy időnként a múltba, akár a régmúltba fordítsuk tekintetünket. Nemcsak az emlékezet megőrzése miatt, hanem azért is, hogy a következtetéseket jelenünkre, jövőnkre vetítsük.
Környékünk régmúltjának, a 700, 750 év előtti eseményei máig ható tanulságokat hordoznak. Tanulságos, ahogyan elődeink a korabeli kihívásokra reagáltak. Elsőként említhetjük a várak építését, vagy a templomos helyek kijelölését és létesítését. (Tarján falut az 1300-as évek első harmadának végén már templomos helyként, vagyis valamiféle térségi központként említik.) Vagy az a döntés, hogy a végső pusztulást elkerülendő, a falu lakói a XVII. század végén új helyre, a mai helyére telepítették át Baglyasalját.
Baglyaskő maradványai
Salgótarján egyes városrészei és több közelebbi-távolabbi település múltja szorosan kötődik egymáshoz. (Hollókő, Somoskő, Fülek, Salgó, Szécsény, Zagyvafő vára és vidéke is Kacsics birtok volt.) Ezért, egy a környékünkre kiterjedő rendezvénysorozatot kezdeményeztünk, amely a szélesebb közvélemény – mindenekelőtt a tanulóifjúság – figyelmét régmúltunk néhány jellemző, izgalmas eseményére irányítva, hagyományőrző, hagyománytisztelő funkciót tölthet be. A XIII:-XIV. század fordulóján történtek felidézésére jó alkalom 2010-es esztendő, Baglyaskő vára első okleveles említésének kerek 700 éves évfordulója.
Az ajánlott rendezvénysorozat – amely, kiállításokat, bemutatókat, hangversenyeket, pályázatokat, tudományos tanácskozásokat, kiadványok megjelentetését, stb. tartalmaz – tovább oldhatja városunk gyökértelenségéről, műemlék-nélküliségéről elterjedt beidegződéseket, közgondolkodást.
Baglyaskő - Kővár
