XV. Baglyasi Napok

by admin · Published 2009. május 22. péntek · Updated 2009. május 22. péntek

„…megmutatni egy részt magamból…” Kupcsulik Ágnes költő készülő kötetét bemutató irodalmi délután

Epigrammajáték

Nem tudom én, mire jó ez a játék, ám hogy időre
csak sikerülnie kell, ez megnehezíti a dolgom.
Vagy mégsem? Fura holmi az agy, hogy megkötözötten
szárnyal, míg szabadon leragad. Fűszert ide nékem,
csípőset, gunyorost! Vagy tömjén illata lengjen?
Únom már, hagyom ezt, a magaszt lemarad, megakadtam,
(nem most), és a poén elaludt, álmos vagyok én is,
játsszon más, csak a versre vigyázón vésse a verset!

közepes vers

a mi családunkban mindenki közepes képességű
melósnak való
senkinek nincs diplomája
se karrierje
mondta apám
miközben töltött egy közepes pohárral

hát ne is erőlködjünk

közepesen átgondoltam a helyzetet
és tényleg

közepes képességemmel
közepes középiskolába jártam
közepessel végeztem

közepes koromra
szép se voltam soha meg csúnya se
középszerű közepes életút
van mögöttem előttem középen
közepes családmodell
két gyerek egy válás

minden olyan közepes

közepes a ruhaméretem
közepes színű a hajam
közepes mértékű a mosolyom
olyan közepesen érzem most magam ettől

közepes minden bajom
élni se de pusztulni se hagy
beletörődésem is közepes
és lázadásom is

vagyok egy nagy közepes
vagy inkább kicsi közepes
de leginkább közepes

langyos lábvíz

mostantól másképpen lesz
gondoltam elszántan a buszon
nem volt szándékos tényleg
csak mikor leszálltam a középső ajtónál
zuhant rám
hogy végig középen ültem

Syrinx Krisztus Király templom udvarában

Ismerj fel, Pán! Itt, e virágzó orgonafácska,
templom kertjéből hajoló, nimfád, Ladon isten
lánya. November vége, de Déméter hiszi, most jön
gyermeke, sárga kökörcsint szór bomlottan a sárba.
Nézz rám, Pán! Tudd, nem rútságod elől menekültem,
hogy sípod lett legszebb ágam, csak szerelemből.
Menyegzői ruhám hozzák adventi szelekkel,
szűz Jeanne D’Arc kísér, nem félek, Pán, de te meghalsz.

munkajáték

adatokat rögzítesz a gépre
persze számadatokat
végtelen ideje ütöd a billentyűket
szemeddel hármas csoportokra tagolod
egy darabig más és más
hónapok múlva mind ismerős
ha elég ügyes vagy
és elég ügyes leszel
a szabadságodért
ujjbegyeid elkapják a ritmust
zene lesz minden sor mozdulat
figyelned sem kell
és az agyad megmarad neked
tervezhetsz miközben gépként dolgozol
gondolatban készíthetsz bevásárló listát
elábrándozhatsz
a szög ahogy a monitort bámulod generálja az alfa hullámokat
én verset szoktam
lehet ilyesmiket is játszani hogy
végtelen ideje ülsz a gép előtt
végtelen ideje ütöd és ütöd
kijött már a Fibonacci-számsor
megtaláltad azt a prímszámot amit egy számítógép huszonhatezer év alatt
végtelen ideje töprengsz és rájössz
pusztán sebesség kérdése
csak kicsivel gyorsabbnak lenni mint a fény
kijátszani teret és időt
míg lüktet pulzál
gyulladt fog anyaméh csillagok
tágul és szűkül
taszít és vonz
old köt
tá ti
milyen egyértelmű
ha van gravitáció
kell legyen ellentettje is
végtelen idő valamely pontján
visszatérhetsz tegnapi vagy húsz évvel ezelőtti önmagadhoz
megkordul a gyomrod
az egészet hagyod
és az összes létező időben és térben
te mind egyszerre elindulsz
az otthon gondosan becsomagolt
szalámis zsömle felé

lélekprotézis

megyek haza
pestieknek a munkából de ez itt a vidék
irogatsz még kérdezi ismerős
irogatok felelem hogy előbb szabaduljak
mosolygok
majd neki mondom el
nemhogy nem irogatok
nem is írok
csak elevenen boncolgatom magam
tollal
még mindig
ugyanis a klaviatúrának nincs hegye
szóval munkából hazafelé
már nem gondolok a vevőre akinek
segítettem kiválasztani a jobb oldali szilikonos mellprotézisét
lehetett volna szimmetrikus kétoldali is de a hónalj-árok kiegyenlítésére
megfelelőbbnek találtam a jobb oldali aszimmetrikust
súlya épp mint a még meglévő balé
ha viseli hátfájás és gerincferdülés nélkül
élhet grátisz
hogy felveszi a mell természetes formáját fekvő helyzetben is
és mindezért nem is fizet túl sokat
csak a kihirdetett tébé ár és tébé támogatás különbözetét
plusz áfa
hogy formára meg nem is hasonlít ki reklamálna
a teremtőnek sem sikerült tökéletesen ez a művelet
az asszony szelíden
vetkőzött a próbafülke behúzott függönye mögött
én készültem átadni a gyógyászati segédeszközt
majd ne tessék megijedni tőlem mondta levetettem a parókám
(hát nem önbecsülésünk miatt palástoljuk fogyatékosságunk
csak nem akarunk riogatni másokat)
akkor ijedtem meg
de kiválóan tudok halálos nyugalmat színlelni
olyan egyszerűen húztam el a függönyt
beleborzongok
jól van ez így hogy szenvtelennek gondol
a vényt a gépben rögzítettem
lefagyott a dög eszkép
szóval jövök munkából
szemem véreres a monitortól
nem is tudtam hogy ökölbe szorult a kezem
csak később vettem észre a körmök vágta lila cakkos mintát tenyeremben
három dében
átmetszve élet- sors- és fejvonal a szív nem
rám fért egy ital
jóleső meleg öntötte el a gyomrom
ez a melegség szétáradt átjárt és valahogy magától kinyílt a kezem
jézus
most simogatni vagy ölelni is tudnék