Kiállítás a Baglyaskő galériában

A Baglyaskő Galériában megnyílt Kun Péter kiállítása. A képeket Shah Gabriella művészettörténész ajánlotta az otthonlakók, családtagok, barátok és a nagyszámú érdeklődő figyelmébe. Az alkotót és a vendégeket Hajnal Józsefné igazgatóhelyettes köszöntötte.
Közreműködtek Szomszéd Teréz és a baglyasaljai óvodások. A tehetséges fiatalembernek Báti Jánosné elnök asszony adta át a 20. kiállítást dokumentáló emléklapot. A tárlat 2012. január 25-ig, minden nap 08.00 és 18.00 óra között, a Baglyaskő Idősek Otthonában
szabadon látogatható.

Részlet a megnyitóból

Egy fiatal képzőművész kiállításán vagyunk jelen, aki mögött ugyan nincs hosszú alkotói periódus, még is jól látszik már a saját művészi útjának, egyéni látásmódjának kialakulása.
Ahogyan azt a meghívón is olvashatjuk, Kun Péter általános és középiskolai tanulmányait Salgótarjánban végezte. Felsőfokú képesítését rajz-vizuális kommunikáció szakon, a Nyíregyházi Főiskolán szerezte. Képzőművészeti adottságait feltehetően édesanyjától örökölte és a Váczi Gyula Alapfokíj Művészetoktatási Intézményben, valamint a főiskolán fejlesztette tovább. Ez idáig számos alkalommal mutatkozott be egyéni és csoportok kiállításokon idehaza és Szlovákiában is.
Jelen kiállításon festményeit s grafikai műveit is megtekinthetjük. Festményeinek témája a táj, a hegyek, dombok és erdős vidékek, azaz szűkebb s tágabb környékünk. (…)
A grafika mint műfaj lehetőséget teleint számára a komolyabb témák ábrázolására. Szakrális alkotásai mély jelentéstartalmukkal ó áhítatát is elnyerhetik. Az alkotó azt vallja, hogy az, amiért ő keresztény jelképrendszerben alkot, egy konkrét okból adódik, mégpedig a mély vallásosságából. Számára a szeretet és az egymás iránti tisztelet mindennél fontosabb. A kereszt különböző változataiban a vallást és kultúrát végigkísérő leggazdagabb é legmaradandóbb geometriai szimbólum, mely mind az írásos, mind a képzőművészeti alkotásokban máig Jelen van. (… ) Kun Péter alkotásain a jelképek mind Krisztus szimbólumok, a hal, a méh, a búzakalász, a szőlőtő és a tövis. Ezek egy-egy útnak, a krisztusi minőségnek a fázisai. Kereszt-sorozatában például nem Krisztus teste, hanem az őt szimbolizáló tövis, kalász, illetve a szőlőtő jelenik meg. Az Újszövetségben Krisztus jelképe a búza. János evangéliumában olvassuk „Ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz.” Jézusra vonatkozik elsősorban, majd követőire. Krisztus meghalt a kereszten (a búzaszem elhalt), majd feltámadt az új életre. (…)
Egy másik Keresztény s szimbólumok című grafikai lapján szőlőtőből álló keresztet látunk. Az Ószövetségben a szőlő mint példázat, hasonlat vagy jelkép újra és újra felbukkan, s a próféták szimbólummá teszik. A szőlőtő mint Jézus Krisztus és keresztény hit szimbóluma, az evangéliumi kezdetektől fogva (János evangéliumában) a vallásos művészet motívuma. (…) A szőlő és a búza tehát Krisztus teste, a bor és a kenyér jelképe, melyben benne foglaltatik Jézus Krisztus szenvedéstörténete és a feltámadás csodáján át az úrvacsora. A Keresztény szimbólumok harmadik lapján a kereszt tövisekből áll. A tövis Krisztus fejét tett véressé. Ez pedig a megváltást jelképezi. Krisztus a mi bűneinkért szenvedett, hogy minket az új Édenkertbe, a mennybe eljuttasson.
Advent van, a várakozás, várjuk Jézus megszültetését, de egyben Krisztus világvégi eljövetelét is. Így lesznek aktuálisak hát számukra Kun Péter alkotásai.

Shah Gabriella