Életrajzi kronológia
|
1897. október 15. |
Salgótarjánban született, a család legkisebb gyermekeként. Apja Kovács Károly acélgyári ács, anyja Kovacsik Borbála. Itt végzi az elemi és a polgári iskolát. |
|
|
|
|
1915 |
Nyíregyházán töltött ipari tanonci évei után felköltözött Budapestre, ahol munka mellett rajzolni tanult. |
|
|
|
|
1918. március |
Besorozzák, majd az olasz fronton szolgált az I. világháború idején a Magyar 25-ös gyalogezred történelmi zászlóaljánál, mint festő. |
|
|
|
|
1920. |
Az 1919-es forradalmi eseményeket átélve rendkívüli növendékként felvételt nyert az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára. Réti István osztályába került mint festő-növendék, szobrászatot pedig Kisfaludy Strobl Zsigmondtól tanult. |
|
|
|
|
1923. |
A Képzőművészeti Főiskola rektorának, Lyka Károlynak ajánlásával Franciaországba ment, ahol a Julian Akadémián ösztöndíjasként tanult. Mesterei Antoine Bouchard és Paul Landowsky, a kor jeles emlékműszobrászai voltak. Hatással volt művészetére Antoine Bourdelle szobrászata is. Ez volt az az időszak, amikor a forrongó európai művészeti élethez, a legmodernebb felfogásokhoz a legközelebb került, amikor szemlélete a legfrissebb volt. |
|
|
|
|
1926 |
Megbízást kapott szülővárosától a Római katolikus templom Szent József oltárának elkészítésére. A munkálatok elhúzódta, de a munka elvégzése után ismét vissza tért Párizsba. |
|
|
|
|
1929 |
Újabb megbízást kapott Salgótarjántól, a Kálvária tervezésére és kivitelezésére. Ekkor végleg hazatelepül Párizsból. |
|
|
|
|
1929-30 |
Befejezte tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Végzett művészként Salgótarjánban telepedett le, és feleségül vette Mánczos Irént. Két gyermekük született. |
|
|
|
|
1931 |
Hamarosan jelentős megbízásokat kap úgy a város, mint az egyház részéről, valamint magánszemélyektől. A Kálvária tervezésével párhuzamosan több munkán is dolgozik. |
|
|
|
|
1932. |
25. losonci gyalogezred hősi emlékművének leleplezése |
|
|
|
|
1933. november 5. |
Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király egészalakos köztéri szobrának leleplezése születésének 400. évfordulóján. |
|
|
|
|
1934. szeptember |
A baglyasaljai templom freskóinak átadása. Majd ő készítette a faragott szószéket és főoltárt. |
|
1936 |
Ekkor kezdi el a salgótarjáni ferences plébánia templom oltárépítményeinek és pillérszobrainak (magyar szentek alakjainak) elkészítését. Ez a munka is több évre lefoglalta. |
|
|
A harmincas években nagyon foglalkoztatott művésszé vált nem csak Salgótarjánban, hanem a környező falvakban és gyakran kapott megbízást Várpalotáról is. |
|
|
Több országos szobor-emlékmű pályázaton is részt vett: Madách szoborpályázat Balassagyarmatra (1935), Magyar Királyi I. Honvéd Gyalogezred emlékművének pályázata (1936), Luther Márton emlékműpályázat (1938), Várpalotai hősi emlék (1942). Az utóbbit meg is nyerte. |
|
1940 |
Egyik legjelentősebb önálló kiállítását rendezi meg bányásztémájú képeiből Salgótarjánban a Bányakaszinó épületében. |
|
1942 |
Rákoshegyre költözött a várpalotai hősi emlék kivitelezési munkálatai miatt. A háború miatt azonban nem készült el ez a szobor, de a megváltozott politikai helyzet miatt a második világháború után oka fogyottá vált a megrendelés. |
|
1945 |
Visszaköltözik családjával Salgótarjánba, illetve Baglyasalján él. Tanít az általános iskolában és rákoshegyi kezdeményezését folytatva megalakítja a Munkás Művészeti Főiskolát, melyet 1949-ben hivatalosan is szabadiskolává nyilvánítanak. A tanítás mellett sokat fest, és főleg a megélhetés miatt, de a kor szokásainak megfelelően szocialista szerződést köt az acélgyárral, a munkafolyamatokat és a munkásokat festi. |
|
1957 |
Ismét Budapesten, Rákoshegyen él. Részt vesz a helyi képzőművészek közös kiállításán, de egyre kevesebb ereje van már a kemény szobrászi munkához. |
|
1970. |
Budapesten hunyt el. |
