– Nagyapám amolyan mérnökféle ember volt. Martin Károlynak hívták. Sziléziából érkezett Baglyasra, amikor a bányákat nyitották. úgy mesélte, hogy András-aknával indultak. Sok bánya nyitott itt akkoriban, így aztán eljárt Nemtibe, Homokterenyére, Kisterenyére, meg más településekre is. Később számosztályvezetőnek tették. Megbecsülték a tudását, szorgalmát. A nagyiroda mellett kaptak szép, 3 szobás lakást, kerttel. Amikor 1927-ben meghalt, a bányairoda udvarán ravatalozták fel. Vezetők, bányászok százai búcsúztak tőle. Három gyermeke volt, két fiú és egy leány, egyikük az édesapám.
