NÉHÁNY ESEMÉNY AZ ISKOLÁK TÖRTÉNETÉBŐL,
A KULTURÁLIS ÉS SPORTÉLETBŐL
1860.
Baglyasalján 28 tanköteles volt, az iskolaév október 1-töl június végéig tartott.
1860-1864.
A baglyasaljai tanító Vincze József „írni-olvasni tudó csizmadia”.
1882.
A bányatársláda létrehozta társulati jellegű iskoláját.
1892.
A társulati iskola új, 2 tantermes épületbe költözött és megszervezték a második tanítói állást.
1896.
Megalakult a Baglyasaljai Bányatiszti Kaszinó (BM. engedély: 1897. július 11.).
1897.
A felekezeti iskola új épületbe költözött.
1899-1902.
Hajék Árpád a társulati iskola tanítója.
1902.
Megalakult a Művezetők Országos Szövetsége LIV. számú kerületi Egyesülete (BM. engedély: 1905. január I.).
1902-1908.
Müller (Molnár) Kálmán társulati tanító.
1905. május 18.
A képviselő-testület jegyzökönyvi üdvözletet küldött Markovich Gusztáv társulati főtanítónak tanítói mükö dése 25. évfordulóján.
1905. november 16.
Összevonták a községi kisdedóvó és a nyári menedékház alapot „mert ezen két alap ugyanis egytermészetű”. Együtt a kettő ekkor 3744 korona 47 fillért tett ki.
1906. március 1.
A római katolikus iskolaszék 116 korona segélyt kért a községtöl, hogy a Demény András volt községi tanító részére bíróilag megítélt hátralékot ki tudják fizetni.
1906. szeptember
Liska János a felekezeti iskola tanítója az SKB Rt-nél nyert állást, helyére Süle Dénes jelsöczi tanítót választották.
1907. július 7.
A Magyarországi Munkások Rokkant Segélyező és Nyugdíjegyletének Baglyasalja bányatelepi 165. számú fiókja megalakult.
1907. július 18.
A járási főszolgabíró látogatása során a faiskolában tapasztalt hiányok jegyzékét bemutatták a képviselő-testületnek: a területet kétszeresére kell növelni, szederfákat kell ültetni, a kerítést ki kell javítani és szakértő munkást kell alkalmazni.
1924. szeptember 23.
Ember Erzsébet bányatársulati tanítónőt felvették a község kötelékébe.
1925. március 1.
A bányatársulati iskolák Jókai Mór születésének 100. évfordulóján emlékünnepséget tartottak a bányakaszinóban.
1925. április 19.
A forgáchi mükedvelők vendégszereplése Baglyasalján a „Bíró leányai” című népszínművel.
1925. nyár
Kovács Ignác községi tanítót a vallás és közoktatásügyi miniszter nyugdíjazta.
1925. Szeptember 10.
Az Országos Stefánia Anya- és Csecsemővédelmi Szövetség zagyvapálfalvai csoportjának támogatását megszavazta a képviselő-testület, amíg a baglyasaljai helyi csoport meg nem alakul.
1925. november 14.
A bányakaszinóban „Rádióestet” tartottak.
1925. december 29.
Kiadták az I. számú községi tanítói állás díjlevelét Pál János részére.
1926. január 17.
A baglyasi ifjúság műkedvelő előadást tartott az építendő templom javára.
1926. május 9.
A harangszentelés egyéves évfordulóján tábori misét tartottak a bányatársulati felső iskola tornakertjében. Ezután a Hangya szövetkezeti mozgalmat propagáló előadásra is sor került.
1926. október 30.
A Baglyasaljai Iparos Olvasókör megtartotta alakuló gyűlését (BM. engedély: 1927. május 24.).
1926. október 31.
Salgótarjáni Szénmedence Bánya-és Kohómunkásainak Gazdasági Szakegyesületének Baglyasalján helyi csoportja alakult.
1927. február 5.
„Csirkebál” volt a bányakaszinóban.
1928. március 1.
Az SKB Rt. kérésére a község hivatalosan támogatta a mozgófényképüzem engedélyezési kérelmét. Döntött a képviselő-testület arról is, hogy az építendő iskola részére ingatlant vásárol.
1928. június 10.
A Baglyasaljai Bányamunkás Olvasókör alakuló gyűlését tartotta.
1928. szeptember 1.
Kiadták a II. számú községi tanítói állás díjlevelét Kocsicska Ödön részére.
1929. február 3.
A Salgótarjáni Katholikus Körben a Baglyasaljai Bányamunkások Olvasókörének műkedvelői előadták a „Debrecenbe kéne menni” című operettet.
1930. február 1.
A II. számú községi tanítói állást Müller Pál nyerte el.
1931. április 30.
A Baglyasaljai Polgári Lövészegylet alakuló gyűlését tartotta. (BM. engedély: 1931. június 11.)
1932. január
Nyugdíjba vonult Mrász József, az SKB. Rt. baglyasaljai kerületi igazgató-tanítója.
1933. augusztus 3.
A községi iskola építése céljából igénybe vett ingatlant a község hivatalosan visszaadta addigi tulajdonosainak, mert nem láttak lehetőséget a képviselők az építkezésre.
1933. szeptember 6.
Salgótarján és környéke orvoskarának vándorvacsorája a baglyasaljai bányakaszinó kertjében. A zenét a bányazenekar szolgáltatta Hurka karmester vezetésével.
1933. november
Bender Károly elkezdte az iskolán kívüli népmüvelés keretében a 18 tagú vonószenekar tanítását.
1934. április 21.
Bemutatkozott az iskolán kívüli népművelés keretében szerveződött vonószenekar az Iparoskör dalárdájával és a Munkáskör fúvószenekarával együtt adott hangversenyen.
1934. június 24.
A Baglyasaljai Bányamunkások Olvasóköre zászlószentelő ünnepséget tartott.
1935. augusztus 4.
A Baglyasaljai Iparoskör a lőtéren tartotta közgyülését, utána pedig a dalárda serlegavatóját, melyet a mátranováki járási népművelési napon nyertek.
1935. május 18.
A Baglyasaljai Altiszti Olvasókör fennállásának 25. évfordulóját ünnepelték.
1935. december 23.
A társulati iskola szívgárdistái mesejátékot mutattak be a bányakaszinóban Mácsay Imre hittanár és Csillag Magda tanítónő betanításában.
1936. május 29.
Népünnepély keretében a lőtéren a társulati iskola szívgárdistái bemutatták a „Romboló Robi kalandjai Liliputországban” című két felvonásos mesejátékot és a „Tavasz érkezése” című „virágregét”.
1937.
Bender Károly társulati igazgató-tanító nyugdíjba vonult, az új igazgató Both Gyula lett.
1937. február 18.
A Baglyasaljai Levente Egyesület alakuló gyűlése.
1937 második fele
Vitéz Marosy Imre társulati tanító megszervezte a cserkészcsapatot.
1939. július 23.
A Baglyasaljai Levente Egyesület leventenapja a sportalap javára.
1941. március 20.
A községi képviselők kimondták a női kézimunka tanításának szükségességét a községi iskolában, mellyel Pál János községi tanító feleségét bízták meg, aki már évek óta kifejtett ilyen tevékenységet.
1943.
A „vonalbajnokságban” megyei bajnok a BSE.
1944. szeptember
A baglyasaljai egyesületek felfüggesztik működésüket.
1945. január 7.
A vezető szolgabíró kiadta a 4/1945. számú utasítását, melyben elrendelte a tanítás megkezdését és a háborús épületkárok felmérését.
1945. március
A KMP baglyasi csoportja kultúrestet szervezett, melyen a fő téma a szocialista eszmék magyarázata volt. Megalakult a mezítlábas” bajnokság.
1945. augusztus
A MADISZ nevet vette fel a sportkör.
1945. szeptember 2.
A MADISZ műsoros estet tartott jótékonysági és egyesületi célokra.
1945. november
Megkezdődött a Művészeti Munkásfőiskola szervezése.
1946.
Az MNDSZ helyi szervezetének kezdeményezésére megszervezték a napközi otthont.
1946. március 5.
A MADISZ farsangi bálja, melynek bevételét karitatív célokra ajánlották föl.
1946. április 3.
A MADISZ műsoros estje jótékonysági és egyesületi célokra. Megalakult a röplabda szakosztály.
1946. május 1.
A MADISZ közkívánatra műsoros táncestet tartott.
1946. augusztus 29.
A községi II. számú tanítói állásra Kárpáti Ferencet választják a lemondott Müller Pál helyére. Az I. számú tanítói állás betöltetlen, mert Pál János nem tért vissza a II. világháborúból.
1946. szeptember
Müller Pál a társulati iskolák igazgatója lett.
1946. december 19.
Mivel a községi iskola anyaga megsemmisült a világháborúban, újjá kellett választani az iskolaszéket. Tagjai lettek hivatalból a tanító (Kárpáti Ferenc) és a plébános (Somosköi Gyula), valamint Müller Pál, Sulyok András (MKP), Kiss Gyula (községi bíró), Kiss Ferenc, Békési Gyula (MADISZ).
1947.
Hivatalosan feloszlatják az összes, korábban alakult egyesületet és a további működéshez új alapszabály bemutatására kötelezik őket.
1947. március 13.
A képviselő-testület elvi határozatban mondta ki, hogy támogatja egy központi iskola kialakítását a bányatelepen, illetve a községi iskolából tanítói lakás kialakítását.
1947. június 27.
Bányásznapot tartottak, melynek keretében a jó teljesítményű bányászokat bronz plakettel jutalmazták.”
1947. augusztus
A volt bányaigazgatói lakás iskolává átalakítása megkezdődött a Magyar Állami Szénbányák támogatásával.
1947. Szeptember 11.
A képviselő-testület döntött arról, hogy a volt községi iskolát tanítói lakássá alakítják át.
1947 második fele
Megalakult az úttörőcsapat Visnovszki Zoltán vezetésével.
1948. május
A Munkás Művészeti Iskola a baglyasaljai iskola udvarán lévő épületbe költőzött.
1948. május 21.
Felavatták a szabadságharcos emlékművet és ekkor tartották a Baglyasaljai Szabadságharcos Szövetség zászlóavatását. Alkotója: Bóna Kovács Károly.
1948. június 12.
,Baglyasalja képviselő-testülete követeli az összes felekezeti iskolák azonnali államosítását és a demokratikus tankönyvek bevezetését, hogy azokban minél előbb megindulhasson a demokratikus szellemben való nevelés.” (Baglyasalja képviselő-testületének jegyzőkönyve 5/ 1948. számú határozata.)
1948. július 18.
Tildy Zoltán köztársasági elnök salgótarjáni programja során meglátogatta Baglyasalján a Munkás Művészeti Iskolát is.
1948. augusztus 9.
A főispán, az alispán és az MDP megyei bizottságának közös körlevele a „Dolgozók az iskoláért” mozgalom megindításáról.
1948 második fele
Baglyasalján megszervezték a dolgozók általános iskolájának tanfolyamát.
1949. január
A Munkás Művészeti Iskola megkapta a szabadiskolai rangot.
1949. május 25.
A Munkás Művészeti Szabadiskolában látogatást tett a Képzőművészeti Főiskola egyik tanársegédje és a Népművelési Minisztérium szabadművelődési föosztályvezetöje tehetségkutatás céljából.
1949. július 1.
Szakszervezeti zászlóavatást tartottak.
1949. november 7.
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulóján megkoszorúzták a temetőben a szovjet katonák sírját, este pedig a bányakaszinóban volt ünnepség.
1950. szeptember
Az iskola igazgatója Verle János lett.
1950. november 27.
A bányakaszinóban megindultak a Szabad Föld Téli Esték előadásai.
1951 -1954.
A Lenin Kultúrotthon társadalmi megbízatású igazgatója Mocsári Zoltán volt.
1951. január
Az iskolában beindítottál a ,,Harc a fegyelemért” vándorzászló mozgalmat.
1951. január 25.
Az iskola igazgatója jelentette, hogy a Szabad Nép kampányban 12 új előfizetőt gyüjtöttek.
1951. február 22.
Megalakult az iskolabizottság (az iskolaszék utódja). Tagjai az MDP, a tanács, SZMK, szakszervezet, úttörőcsapat és a DISZ képviselői lettek, elnöke hivatalból az iskola igazgatója.
1951. március 31.
Az iskolai nevelési értekezlet javasolja, hogy a nevelőhiány miatti osztályösszevonásokat úgy szüntessék meg, hogy a kis létszámú Gusztáv-aknai iskolát olvasszák be a baglyasiba.
1951 nyár
Az „Építsük, szépítsük iskolánkat” mozgalom keretében a salgótarjáni MÁV Fűtőház dolgozóinak patronálásával kívül-belül tatarozták az iskolát. Megalakult a sakk szakosztály.
1951. június 30.
Hittan oktatásra az iskola 228 tanulójából 44-en jelentkeztek ( 33 katolikus, 11 protestáns).
1951. augusztus 20.
A bányakaszinó parkjában felavatták Lenin mellszobrát. Az addig ott lévő hősök szobrát a temetőbe helyezték át.
1957. ősz
Megalakul a „megyebajnoksági rendszer”.
1951. november
Az iskolában Micsurin szakkör, rajzoló-festő szakkör és repülő modellező szakkör működött.
1952.
Az úttörőcsapat Rákosi zászlót kapott tevékenységéért.
1952. február 19.
Nevelési értekezleten döntöttek a 3/4 8-as mozgalom bevezetéséről az iskolában.
1952. április
Díszkert létesítését tervezték az iskolában. A VIII. osztályban DISZ ifjúsági szervezet alakult.
1952. december
A Munkás Művészeti Szabadiskola hallgatóinak kiállítását rendezték meg a Megyei Tanács épületében.
1952. december
Megszűnt a hittan oktatás, mivel a jelentkezett hat tanuló is lemorzsolódott.
1953. április
Az iskolában „brigádlátogatás” volt, melynek során minden szempontból ellenőrizték az iskolát.
1954-1956.
A Lenin Kultúrotthon társadalmi megbízású vezetője Eczet József volt.
1954.
A Munkás Művészeti Szabadiskola hallgatóinak kiállítása volt a városi kultúrházban. 1954. július Az iskola igazgatója Németh László lett. A felhőszakadás nyomán a patak árvize a frissen elkészült iskolakerítést tönkre tette.
1955. tavasz
Megkezdődött az iskolában két új tanterem építése.
1955. szeptember
Zenei tanfolyam kezdte meg működését az iskolában.
1956. január
A bányászkatonáknak beindították az iskolában az alapismereti tanfolyamot.
1956. március
Müller Pál az orosz nyelvtani ismeretek szemléletesebbé tételéért 200 Ft újítási díjat kapott.
1956. nyár
Elkészült a két új tanterem.
1957.
A Lenin Kultúrotthon felújítása, ezzel egyidőben Dániel Józsefnét kinevezték igazgatónak.
1957-1958.
A kultúrotthon felújítása alatt a mozi a volt cserkészotthonban működött.
1957. március
Kiadták a 177. számú Petőfi Sándor úttörőcsapat működési engedélyét.
1957.
A labdarúgócsapat bejut az NB II-be.
1962. szeptember 1.
Az iskola igazgatója id. Cserháti József lett.
1963.
Ismét az NB II-be jutott a labdarúgócsapat.
1966. június
Tanulócsoportokat vontak össze a kevés első osztályos miatt.
1966.
A női röplabdacsapat az NB II-be jut.
1967.
Müller Pál az Esztergomi Tanítóképző Intézettől aranydiplomát kapott.
1967. március 1.
Megkezdődött a hétközi diákotthon működése 30 gyermekkel.
1967. május
Az általános iskola működési engedélyt kért a napkőzi otthonos konyha részére 120 fos étkezési létszámra.
1969. október 29.
A Városi Tanács Művelődési Osztálya beterjesztette elképzeléseit a IV. ötéves terv ágazati fejlesztésére, melyben megfogalmazták egy 120 fos kollégium felépítését Baglyasalján.
1970. január 1.
A Lenin Kultúrotthont a Bányász Szakszervezettől a Városi Tanács vette át és művelődési otthonnak minősítette.
1970.
A spottelep a salgótarjáni Volánhoz kerül.
1971. február
A Déryné Színház kiköltözése után átalakításokkal a Hétközi Diákotthont költöztették be a művelődési ház egy részébe.
1971. március 31.
A Lenin Művelődési Otthon igazgatója Kun István lett. 1971. október 1. A Hétközi Diákotthon önálló intézménnyé alakult, igazgatója Kun István.
1972.
A művelődési otthonban Visnovszki Zoltán vezetésével, 30-35 fővel ifjúsági klub működött.
1973.
Az iskolában tornaszobát alakítottak ki és épülettoldással gyakorlati műhelyt.
1973. január
Az iskola igazgatója Johanovics Ferenc lett.
1991. szeptember
Az iskola igazgatójának Zsolnai Józsefnét választották.
1994. nyár
Osztályozón marad alul a labdarúgócsapat. Palotás kerül be az NB III-ba.
1996. május 4.
A Baráti Kör megalakulása.
1997. október 18.
Az iskola felvette Bóna Kovács Károly nevét.
1998. december 2.
Felavatják a megye első villanyvilágítást kapott pályáját a Nógrád Volán baglyasi létesítményén.
