Látogatás „őseink földjén”

Régen tervezett utazásra indultunk – 2014. október 7-én – egy borús, „kora reggelen”. Évszázadokkal korábbi történet nyomába eredtünk. Egy feljegyzés szerint, az 1696-os esztendőben, az akkori birtokos, „Nemes Ivány-i Fekete Eörzsebet asszony” egyik jobbágyát, Stephanus Andót küldte a Gömör megyei Almágyból, hogy a Baglyaskő vár alatti kis falu körüli földeket megművelje. Andó István esküvel fogadta, hogy a feladatot teljesíti. Valószínű, hogy a vállalás nem sikerült, mert egy két évvel későbbi összeírás Baglyasalját elhagyott helyként említi. Ugyanakkor az 1771-es birtokfelmérés, Baglyasalja falura vonatkozó lapján, számos Andó, Agócs, Kiss és Tóth nevű birtokos szerepel, de ez már új helyre, Baglyasalja mai helyére vonatkozik. Andó nevűek Salgótarjánban és környékén ma is nagy számban élnek, s vannak Agócsok, Kissek és Tóthok is.
A mai – csaknem teljesen magyar – Almágyban (Gemersky Jablonec) Andó nevűeket nem találtuk, sem a temetőben, sem az élők között. Ellátogattunk az újbásti parókiára is. A plébános úr szerint a korabeli anyakönyveket, az egri érsekség levéltárában őrzik. A ma élők legtöbben az Agócs nevet viselik, s a temető is sok Agócs nevű hamvait őrzi.
Barátságos fogadtatásban részesültünk Agócs Gyula polgármester úr és Agócs Ildikó CSEMADOK elnök asszony részéről, s a jövőbeli együttműködésről tárgyaltunk.